Szimbolizmus [electronic resource].
Material type: TextPublication details: New York : Parkstone International, 2013.Description: 1 online resource (322 p.)ISBN:- 9781783105427 (electronic bk.)
- 1783105429 (electronic bk.)
- 305.26
- HQ1061
Description based upon print version of record.
Tartalom; Bevezet�es: Jean Mor�eas szimbolista ki�altv�anya; M�ASODIK JELENET; I. Szimbolizmus az irodalomban; II. Szimbolista k�olt�eszet; Charles Baudelaire: Spleen; Joris-Karl Huysmans: Bevezet�o szonett; Gustave Kahn: A cs�esze; Jules Laforgue: Zongor�ak panasza, amit a rosszh�ir�u negyedb�ol hallani; St�ephane Mallarm�e: Egy faun d�elut�anja; Anna de Noailles: A hal�al �igy sz�ol az emberhez; Henri de R�egnier: A hang; Arthur Rimbaud: Hangz�ok; Paul Val�ery: Hel�ena; Emile Verhaeren: A szikla; Paul Verlaine: K�olt�eszettan; III. Szimbolizmus a m�uv�eszetben; Legjelent�osebb m�uv�eszek
Pierre Puvis de Chavannes (Lyon, 1824 -- P�arizs, 1898)Arnold B�ocklin (B�azel, 1827 -- Z�urich, 1901); Gustave Moreau (P�arizs, 1828 -- P�arizs, 1898); Dante Gabriel Rossetti (London, 1828 -- Birchington-on-Sea, 1882); Edward Burne-Jones (Birmingham, 1833 -- London, 1898); Odilon Redon (Bordeaux, 1840 -- P�arizs, 1916); Eug�ene Carri�ere (Gournay-sur-Marne, 1849 -- P�arizs, 1906); Mihail Alekszandrovics Vrubel (Omszk, 1856 -- Szentp�eterv�ar, 1910); Fernand Khnopff (Grembergen-lez-Termonde, 1858 -- Br�usszel, 1921); Jan Toorop (Purworedjo, 1858 -- H�aga, 1928); Edvard Munch (L�ten, 1863 -- Ekely, 1944)
Franz von Stuck (Tettenweis, 1863 -- M�unchen, 1928)Jens Ferdinand Willumsen (Koppenh�aga, 1863 -- Le Canet, 1958); Maurice Denis (Granville, 1870 -- P�arizs, 1943); Bibliogr�afia; Mutat�o; Jegyzetek
A szimbolizmus az 1880-as �evektol kezdve bontakozott ki Franciaorsz�agban, �es a 20. sz�azad elej�eig Eur�opa-szerte vir�agzott. A szimbolist�akat lenyug�ozt�ek az osi m�itoszok, megpr�ob�altak kiszabadulni a tudom�any �altal az emberis�egre r�aeroszakolt racion�alis gondolkod�as al�ol. A l�athat�o �es k�ezzelfoghat�o vil�agot igyekeztek a szellemi l�etbe helyezni, hogy eljussanak a tiszta ide�ak mennyei hon�aba, t�ulsz�arnyalva a tudat korl�atait. A mozgalom legjelentosebb k�epviseloi a francia Gustave Moreau �es Odilon Redon, a belga Fernand Khnopff �es F�elicien Rops, az angol Edward Burne-Jones �es Dante Gabriel Rossetti, va.
There are no comments on this title.